Igaz, hogy hat hétig a lábamon volt a gipsz, mivel a sípcsontom hosszában eltört, de ze nem azt jelenti, hogy kimaradtam volna valamiből is....két hét fekvőgipsz után minden nap beugráltam egy lábon az iskolába, hiszen nem lehetett erre a gipszre sem ráterhelni egyáltalán, ebéd előtt jött értem a Mami és hazavitt. Volt amikor az Isti papa jött, volt amikor a Kati mama és volt olyan is amikor Andris. A gyerekek és tanitónénik segítettek mindenben, mikor jó idő volt akik az udvarra is ki tudtam velük menni egy kicsit. Mikor először bementem a suliba gipsszel és hallottták a portásbácsitól a gyerkekek, hogy újra tudok bejönni mind kirohantak hozzám a lépcsőhöz. Nagyon jól esett, mondam is a Maminak, hogy "engem ennyien szeretnek?"
![]()
a suliban mindig közére ülhettem a kanapén
a kis unokatesóimnak a mankóim tetszettek nagyon . A mankóimat elneveztem virslinek és kolbásznak.....hogy miért így ? Ez jutott először eszembe:)))))))
annyira belejöttem a gipszes mankójárásba, hogy már mindkét lábamat felemelve egyensúlygyakorlatoka is tudtam végezni. Sőt fociztam is a kertben:)
Dédi az utolsó fonalából kötött nekem egy kis fekete babát aminek hosszú lett a haja, hogy jó könyvjelző legyen az iskolában:) A szülinpjára irtam is és rajzoltunk is neki a Terkával:)
Ő vackor macko, akire már nagyon vágytam! minden nap a legjobb gyerek az iskolában hazaviheti és másnap el kell mondani mi történt vele a családnál. Kértem a Mamát, hogy mindig úgy jöjjön értem hogy még a Vackor osztáson ott lehessek, hátha én hozhatom haza. Volt olyan nap, egy kivétellel, mikor kisúgtam a várakozó Maminak a terem ajtaján, hogy "ma biztos nem én kapom, mert bezsélgettem elég sokat":)))) Na de egyszer, nem hiába várakoztunk, én voltam aznap a legjobb gyerek!:)))))
Kispusi megfoghatta addig amig elmentem a mosdóba.
Nagyon szép idő volt, ezért a a suli után az egyik délutánt a lovardában töltöttük, aminek nagyon örültem. Minden lovat akiket ismertem megsimogattunk, Pumuklit még ki is hozták nekem a karánból:)
suliban..
lovardában, az állatok között:))))
A legjobb az volt, hogy Marcika és én sok szép dolgot rajzoltunk a gipszemre és szépen sorban az iskolatársaim is, a barátaim és a Papi és Mami is!:)
